2014. március 7-én megjelent a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet módosítása. A jogszabály módosítás három, az ügyfeleket érintő egyszerűsítést is tartalmaz, amely változások 2014. május 1-én lépnek hatályba.
Mivel a telekalakítási eljárások egy részében a vizsgálati és záradékolási díj kétszeresen kerül megfizetésre az egyértelműség és a vizsgálati és záradékolási díjnak meghatározásának az együttes rendelettel történő egységesítése érdekében a vizsgálati és záradékolási díj mértékével a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke ingatlanonként 12.000 Ft-ra csökken.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 2/A.-2/C. §-ai rendelkeznek természetes személyek és gazdálkodó szervezetek esetében arról, hogy személyi azonosító, illetve statisztikai azonosító hiányában belső egyedi azonosító használandó, amennyiben ilyennel az adott személy, vagy szerv már rendelkezik. Az új jogszabályi rendelkezések miatt megváltozott a „földhasználati bejelentési adatlap”, a „földhasználati törlés-bejelentési adatlap”, a „földhasználati változás-bejelentési adatlap”, valamint a „földhasználati összesítő kiadása iránti kérelem”  nyomtatvány, azokon jelzésre került, hol kell ezt az azonosítót feltüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2014. március 15-étől módosult, amelynek eredményeképpen az ingatlan-nyilvántartási formanyomtatvány kérelmen feltüntetendő adatok köre bővült. A kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele helyett lehetőség nyílik a belső egyedi azonosító megjelölésére, amennyiben azzal az adott természetes személy vagy szerv rendelkezik. Nyilatkoznia kell továbbá a kérelmezőnek arról, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig a kérelem függőben tartását igényli-e, valamint arról, hogy a szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól.

Március 1-jétől változnak a földátruházási szerződések írásba foglalásának szabályai. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) újraszabályozta, és ezzel jelentősen megváltoztatta a föld tulajdonjogának átruházásra, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletekre vonatkozó előírásokat, amely szerint  a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatja azon termőföld tulajdonosokat, akik a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonuk megszüntetése érdekében 2011. december 31-ig a megosztás költségeinek megelőlegezésére vonatkozó kérelmet nyújtottak be a területileg illetékes földhivatalhoz, hogy a földhivatal részére befizetett összeg visszaigénylésére – a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 18. § (3) bekezdése alapján – 2013. december 31-ig van lehetőség a földhivatal által kiállított számla és igazolás Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz történő benyújtásával. A fenti határidő jogvesztő, vagyis az azt követően benyújtott visszaigénylési kérelmek elutasításra kerülnek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a 2010. október 10-13 között megtartott jubileumi rendezvény megnyitóján méltatta az EuroGeographics és tagszervezetei rendkívüli elkötelezettségét abban, hogy a téradatok egyre könnyebben elérhetõvé válnak az Európai Unióban. A következõket mondta: „Az eredményes politika a jó információtól függ, és egy ilyen, földrajzilag nagyon sokszínû unióban létkérdés, hogy ne csak azt értsük meg, mi történik, hanem azt is, hogy hol. Ezt az információt készen elérhetõvé kell tenni a döntéshozók minden szintje számára, hogy az Európai Unió és tagországai a földrajzi információt állampolgáraik életkörülményeinek és környezetének jobbítására, gazdaságunk erejének fokozására használhassák fel.”

A Geodézia és Kartográfia címû szakmai folyóirat jubileumi különszámmal jelentkezett elindításának 60. évfordulója alkalmából. "Ezúton kívánjuk, hogy a jubileumi számot eredményesen forgassák a múlt megismerése, a szakterületünkön végbement változások követése céljából, saját érdeklõdésük és szakmai hitvallásuk igazolására vagy éppen érvanyagként a másokkal folytatott szakmai vitákban. ...Kívánjuk, hogy a jövõbeni fejlesztések és új elképzelések kialakításakor e jubileumi szám cikkei jó és egységesen értelmezhetõ hivatkozási alapként szolgáljanak szakmai közösségünk számára." 

Az elmúlt 30 évben jelentõsen megváltoztak a geodéziai mérési módszerek. Ma a földmérõ eszközei automata mérõberendezések; az eredmény már nem szemének élességén múlik. „Mérni oly egyszerû – csak nyomd meg a gombot!” Ez a gyártók által alkalmazott kedvelt hirdetési jelszó. Ugyan nem tudjuk mi zajlik az eszközeink belsejében, de az adatgyûjtés egyszerûbb és sokkal hatékonyabb, mint az elmúlt évtizedekben volt. Automatikus az adatok áramlása, a teljes adatkezelési és a számítási eljárás is. Akkor hát létezik-e még a mérés mûvészete, szükség van-e még rá?

Magyarországon az ingatlanok nyilvántartásáért felelõs jogi és intézményi rendszer hivatalos elnevezése: egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer. Egységes, mivel 1971 óta a kataszteri térképi és a jogi adatok nyilvántartása mind jogszabályi, mind intézményi szinten integrált formában mûködik. Egyetlen, földhivatalokból álló intézményhálózat felel a jogügyletek bejegyzéséért, az ingatlan-nyilvántartási térképek változásvezetéséért, és ez a hálózat látja el a földdel és ingatlanokkal kapcsolatos adatszolgáltatói és egyéb tevékenységeket. Európában Magyarországon hozták létre elõször a jogcím-alapú, egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert.